A leggyakoribb látást érintő tévhitek

2023. 03. 30.

Egészen biztos mindenki olvasott vagy hallott már olyan tanácsokat, amikkel vagy jót tehetünk a látásunkért, vagy épp veszélybe sodorhatjuk szemeinket. Gyakori kérdés szokott lenni az emberek körében, hogy mennyire lehet hinni a különböző, akár szájhagyomány útján, akár online terjedő, szemet érintő praktikáknak.

A releváns választ kétségkívül egy szemész adhatja meg! Most segítségünkre lesz a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa, Dr. Bíró Bettina, aki megválaszolja a 6 leggyakoribb látást érintő tévhiteket, népi bölcsességeket.

1.Tényleg árthatunk a szemünknek, ha sötétben olvasunk?

Egyértelműen teljes sötétségben senki nem szokott olvasni, ám jellemző az emberekre, hogy félhomályban is nekiállnak az olvasásnak, és nem feltétlen kapcsolnak lámpát. Egész biztos találkoztunk már életünk során többször is azzal a kijelentéssel, hogy nem szabad kevés fénynél olvasni, vagy tanulni, hiszen ezzel árthatunk a szemünknek. A kérdésre a válasz az, hogy a tompa fénynél történő olvasás során meg kell erőltetni a szemeinket, melynek lehet ideiglenes következménye az, hogy kellemetlen panaszokat észlelünk magunkon, mint például fejfájás, szemfájás, ám hosszú távon nem lesz baja a felnőttek szemének.

2.Ha sok sárgarépát eszünk, valóban jobban fogunk látni?

A sárgarépa-fogyasztás és a szem közötti jótékony kapcsolatról valószínűleg mindenki sokat hallott gyerekkorában. Talán pont ennek a felnőttek által leggyakrabban ismételt „legendának” köszönhető az, hogy azért esznek sok répát az emberek, hogy megőrizzék szemük egészségét. Nézzük mi is ennek a valóságalapja! Tény, hogy a sárgarépa egy olyan zöldség, ami A-vitaminban és béta-karotinban bővelkedik, és ezek nélkülözhetetlenek az egészséges látás szempontjából.

Tévhitek a látásról - A vitamin

A kérdésre válaszolva azonban el kell azt is mondani, hogy a szemnek elegendő mértékű A-vitamin nem csak a sárgarépából nyerhető ki, hiszen a különböző zöld leveles zöldségek is remek forrásnak bizonyulnak ilyen tekintetben. Abban az esetben viszont, ha a sárgarépa mítoszt szeretnénk jobban megvizsgálni, érdemes tisztába lenni azzal, hogy elegendő egy fél répát megenni ahhoz, hogy egy felnőtt látószervének egészséges működéshez szükséges A-vitamin mennyiséget juttassunk a szervezetünkbe. Összességében tehát érdemes A-vitaminban bővelkedő ételeket fogyasztani azért, hogy a szemünk egészségéért is tegyünk valamit, ám nem tudjuk ezzel elkerülni azt, hogy egyszer kontaktlencsére, vagy szemüvegre legyen szükségünk az éleslátás érdekében.

3.Ronthat a látáson az, ha a televíziót, vagy egyéb kijelzőt túl közelről nézzük?

Nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, hogy a túl közelről való TV nézés károsítaná a szemet. Abban az esetben, ha nagyon sok időt vagyunk a televízió, vagy egyéb digitális eszköz előtt, akkor szemszárazság alakulhat ki. Ennek hatására a fénytörés nem lesz megfelelő a száraz szemfelszínen, és nem lesz optimális a szem védekezése sem. Leggyakrabban a gyerekeknél figyelhető meg az, hogy túl közel ülnek a televízióhoz mesenézés közben.  A fiatalabb korosztály jobban tud összpontosítani a szemükhöz közelebb lévő dolgokra, jobban tudják élvezni a látottakat. Jobb esetben ez a berögzült magatartás egy idő után megváltozik, rosszabb esetben viszont fénytörési gondra utalhat a viselkedés.

Amennyiben sok időt töltünk a számítógépünk előtt, vagy órákig nézzük az okostelefonunkat, időszakos rövidlátását tapasztalhatunk. Sokaknál nem ritka az, hogy egy nap 5-8 órát is a gép előtt töltenek, ez pedig már ártalmas a szemfelszínnek, mivel csökken a regenerációs idő. Jó hír, hogy ebből az állapotból viszonylag könnyen van kiút! Mindössze annyi a dolgunk, hogy kevesebb időt töltünk a monitor előtt. A különböző szabadidős tevékenységek során a szem megpihen, elmúlik a szemizmok görcsössége, ezáltal pedig megszűnik az időszakos rövidlátás. Az olyan családokban, ahol a gyerekek használhatják a különböző digitális kütyüket, a szülők felelőssége az, hogy csökkentsék a használati időt, és inkább a kinti sportra, játékra vagy épp csak egy kis sétára ösztönözzék őket, hiszen így a látószervnek pihenési lehetőséget tudnak biztosítani.

4.A különböző szemgyakorlatokkal lehet javítani a látáson?

Biztos nem sokan fognak örülni a válasznak, de sajnálatos módon a szemtornával nem lehet a látáson javítani, és arra sem biztosít lehetőséget, hogy kevesebb ideig viseljünk szemüveget. Tévhit az, hogy a folyamatos szemgyakorlatoknak köszönhetően pozitív hatást lehetne elérni az éleslátásban. Akkor célszerű a szemtornát elkezdeni, ha azt tapasztaljuk, hogy eltérően fókuszál a két szemünk egy közeli dologra, ami a legbosszantóbb az olvasás során lehet. A sűrű pislogás hozzájárulhat ahhoz, hogy optimális legyen a szemfelszín nedvesítése. Abban az esetben, ha figyelünk arra, hogy eleget pislogjunk, akkor jobb lesz a szemfelszín könnyfilm minősége, ezzel pedig úgy fogjuk érezni, hogy jobban látunk.

5.Árthatunk szemünknek, ha kontaktlencsét vagy szemüveget használunk?

Mindenképp el kell oszlatni azt a tévhitet, mely szerint a kontaktlencse vagy a szemüveg viselése bármilyen mértékű látásromlást, szemet érintő betegséget okozna. Ezek az eszközök segítséget nyújtanak abban, hogy újra élesen és tisztán láthasson bárki, legyen szó a rövidlátás vagy éppen a távollátás problémájáról. Használatukkal el lehet kerülni azt, hogy a látószervet megerőltessük, és viszonylag gyorsan hozzájuk tud szokni a szem. A kontaktlencse esetében arra feltétlen figyelni kell, hogy ne hordjuk túl a lencsét, vagyis napi 8-10 óránál többet ne viseljük. Amennyiben megfelelően használjuk a kontaktlencsét, akkor el lehet kerülni azokat a problémákat, amik már akár látáskárosodást is eredményezhetnének. Az éleslátás élményét kontaktlencse és szemüveg nélkül is élvezheti, ha a lézeres látásjavító műtétet választja, mely mindösszesen egy 15 perces beavatkozást jelent.

6.Napszemüveget csak azokon a napokon kell hordani, amikor süt a nap?

Ez egy téves információ! Hiába borús az ég, a felhők nem képesek arra, hogy meggátolják az UV sugarak átjutását a földfelszínre, ezért fontos az, hogy ilyenkor is használjunk valamilyen napszemüveget, esetleg olyan fejfedőt, ami árnyékolja a szemet. Az UV-sugarak állandó jelenléte az évek során bizony komolyabb gondokat is okozhatnak a szemszövetben, úgy mint például szaruhártya-gyulladás, makula degeneráció, vagy akár rákos elváltozások a szemhéjakban. Mivel az UV okozta károsodás jelentős része még 18 éves kor előtt bekövetkezik, figyelni kell arra, hogy a gyerekek ne csak a napsütésben, de borús időben is hordjanak kalapot vagy napszemüveget!