A műtét hajnalán alig tudtam aludni, annyira izgultam. Percenként tettem fel a szemüvegemet, hogy lássam, mikor kell felkelnem. Eszembe sem jutott, hogy másnap már nem lesz rá szükségem, hogy a szemüvegem után kutassak ahhoz, hogy tisztán lássam a faliórát. Másnap reggel, amikor kinyitottam a szemem, csak az örömkönnyektől homályosult el a számlap… tisztán láttam, hogy elaludtam…